130110 SE Quellen und Dokumente über die Geschichte der Familie Esterházy (2013W)

Ausgewählte Bibliographie
Italienische Kunst aus der Sammlung des Fürstenhauses Esterházy von Raffael bis Tiepolo. Ausstellungskatalog. (Hrsg. Barkóczy, István) Frankfurt-Budapest 1999.
BUBICS ZSIGMOND - MERÉNYI LAJOS: Herczeg Esterházy Pál nádor. Budapest 1895 (Magyar Történelmi Életrajzok);
BUZÁSI ENIKO: Az Esterházyak családi arcképei. Tata 1994 (A Tatai Kuny Domokos Múzeum gyujteményei 3.);
BUZÁSI ENIKO: Két kép a fraknói Esterházy Gyujteménybol. Esterházy Orsolya portréja Benjamin Blochtól és Esterházy Pál mint Szent Imre. Muvészettöténeti Értesíto XLIV. (1995) 269-279.;
BUZÁSI ENIKO: Fikció és történetiség az Esterházy család osgalériájában és a Tropheum metszeteiben. In: Történelem - Kép. Budapest 2000, 411-424.;
DÁVID FERENC: Eszterháza belso terei. Ars Hungarica XXVIII. (2000) . 73-96.
DOMÁNSZKY GABRIELLA: Az Esterházy Képtár a magyar fovárosban. Adalékok a magyarországi muvészeti intézményrendszer kialakulásához. Tanulmányok Budapest Múltjából. XXVIII. (1999) 219-259.;
[ESTERHÁZY PÁL:] Harmonia Coelestis. [Bécs] 1711 (Hg. Sas Ágnes) Budapest 1989 (Musicalia Danubiala 10.) (2. verbesserte Ausgabe: Budapest 1993);
ESTERHÁZY PÁL: Mars Hungaricus. (Hg. Iványi Emma, Red. Hausner Gábor) Budapest 1989, 305-320. (Zrínyi-könyvtár III.);
ESTERHÁZY PÁL: Az egesz vilagon levö csudalatos Boldogsagos Szüz kepeinek rövideden föl tet eredeti [...] Nagyszombatban 1691. Facsimile, Budapest 1994 (Hg.: Knapp Éva - Tüskés Gábor: 7-28., Galavics Géza: 29-40.) (Bibliotheca Hungarica Antiqua 30.)
Wolfgang Fuhrmann: Haydn und sein Publikum. Die Veröffentlichung eines Komponisten, ca. 17501815. Bern, 2010.

GALAVICS GÉZA: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzomuvészet. Budapest, 1986, 93-102., 122-128.
GALAVICS GÉZA: A mecénás Esterházy Pál. (Vázlat egy pályaképhez.) Muvészettörténeti Értesíto XXXVII. (1988) 136-161.;
GALAVICS GÉZA: A soproni "Esterházy-Madonna". In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. (Hg. Környei Attila, G. Szende Katalin) Budapest 1996, 187-199HAJÓS, GÉZA: Der Schloßpark von Eisenstadt - Bemerkungen zur kunsthistorischen Bedeutung und zu denkmalpflegerischen Problemen. Die Gartenkunst 2. (1990) 99-108.;
GALAVICS GÉZA: Magyarországi angolkertek. Budapest 1999,
GALAVICS GÉZA: Eszterháza 18. századi ábrázolásai. A kép mint muvészettörténeti forrás. Ars Hungarica XXVIII. (2000) 37-72.;
GARAS, KLÁRA: Die Geschichte der Gemäldegalerie Esterházy. In: Von Bildern und anderen Schätzen. Die Sammlungen der Fürsten Esterházy. (Hrsg. Mraz, Gerda, Galavics, Géza) Wien 1999, 101-174. (Esterházy-Studien 2.);
HILLER ISTVÁN: Az ajándékozás Esterházy Miklós nádor politikai gyakorlatában. Aetas (1992/3) 19-27.;
HILLER, ISTVÁN: Palatin Nicolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburger diplomatie 1625 bis 1645. Wien-Köln-Weimar 1992 (Esterházy-Studien 1.);
Horányi Mátyás: Das Esterházysche Feenreich, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959.
KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ: Esterházy Miklós és Nádasdy Pál, az író. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. (Red. Környei Attila, G. Szende Katalin) Budapest 1996, 125-134.;
MELLER SIMON: Az Esterházy képtár története. Budapest 1915;
MOCSÉNYI MIHÁLY: Eszterháza fehéren-feketén. Budapest (1998).
Joseph Haydn und seine Zeit. Austellungskatalog. (Red. Gerda Mraz, Gerald Schlag) Eisenstadt 1982.
Die Fürsten Esterhazy. Magnaten, Diplomaten & Mäzene. Eisenstadt, Schloß Esterhazy, 1995. Ausstellungskatalog. (Red. Pirckler, Perschy H.) Wien 1995;
"Der Natur und Kunst gewidmet." Der Esterházische Landschaftsgarten in Eisenstadt. (Hrsg.: Franz Prost) Wien-Köln-Weimar 2001;
Staud GÉza: Adelstheater is Ungarn, Wien, Österrechische Akademie der Wissenschaften, 1977.
SZABÓ PÉTER: A végtisztesség. A foúri gyászszertartás mint látvány. Budapest 1989;
SZILÁGYI ANDRÁS: Az Esterházy-kincstár. Budapest 1994;
SZILÁGYI ANDRÁS: Aus dem Hradschin in Prag in die Burg von Forchenstein. über die Herkunft eines hervorragenden Prunkstückes der Esterházy-Sammlung. Ars Decorativa 19. (2000) 45-62.