130111 VO Die Rolle der Familie Esterházy in der österreichisch-ungarischen Kultur (2013W)

Ausgewählte Bibliographie
Italienische Kunst aus der Sammlung des Fürstenhauses Esterházy von Raffael bis Tiepolo. Ausstellungskatalog. (Hrsg. Barkóczy, István) Frankfurt-Budapest 1999.
BUBICS ZSIGMOND - MERÉNYI LAJOS: Herczeg Esterházy Pál nádor. Budapest 1895 (Magyar Történelmi Életrajzok);
BUZÁSI ENIKO: Az Esterházyak családi arcképei. Tata 1994 (A Tatai Kuny Domokos Múzeum gyujteményei 3.);
BUZÁSI ENIKO: Két kép a fraknói Esterházy Gyujteménybol. Esterházy Orsolya portréja Benjamin Blochtól és Esterházy Pál mint Szent Imre. Muvészettöténeti Értesíto XLIV. (1995) 269-279.;
BUZÁSI ENIKO: Fikció és történetiség az Esterházy család osgalériájában és a Tropheum metszeteiben. In: Történelem - Kép. Budapest 2000, 411-424.;
DÁVID FERENC: Eszterháza belso terei. Ars Hungarica XXVIII. (2000) . 73-96.
DOMÁNSZKY GABRIELLA: Az Esterházy Képtár a magyar fovárosban. Adalékok a magyarországi muvészeti intézményrendszer kialakulásához. Tanulmányok Budapest Múltjából. XXVIII. (1999) 219-259.;
[ESTERHÁZY PÁL:] Harmonia Coelestis. [Bécs] 1711 (Hg. Sas Ágnes) Budapest 1989 (Musicalia Danubiala 10.) (2. verbesserte Ausgabe: Budapest 1993);
ESTERHÁZY PÁL: Mars Hungaricus. (Hg. Iványi Emma, Red. Hausner Gábor) Budapest 1989, 305-320. (Zrínyi-könyvtár III.);
ESTERHÁZY PÁL: Az egesz vilagon levö csudalatos Boldogsagos Szüz kepeinek rövideden föl tet eredeti [...] Nagyszombatban 1691. Facsimile, Budapest 1994 (Hg.: Knapp Éva - Tüskés Gábor: 7-28., Galavics Géza: 29-40.) (Bibliotheca Hungarica Antiqua 30.)
Wolfgang Fuhrmann: Haydn und sein Publikum. Die Veröffentlichung eines Komponisten, ca. 17501815. Bern, 2010.

GALAVICS GÉZA: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzomuvészet. Budapest, 1986, 93-102., 122-128.
GALAVICS GÉZA: A mecénás Esterházy Pál. (Vázlat egy pályaképhez.) Muvészettörténeti Értesíto XXXVII. (1988) 136-161.;
GALAVICS GÉZA: A soproni "Esterházy-Madonna". In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. (Hg. Környei Attila, G. Szende Katalin) Budapest 1996, 187-199HAJÓS, GÉZA: Der Schloßpark von Eisenstadt - Bemerkungen zur kunsthistorischen Bedeutung und zu denkmalpflegerischen Problemen. Die Gartenkunst 2. (1990) 99-108.;
GALAVICS GÉZA: Magyarországi angolkertek. Budapest 1999,
GALAVICS GÉZA: Eszterháza 18. századi ábrázolásai. A kép mint muvészettörténeti forrás. Ars Hungarica XXVIII. (2000) 37-72.;
GARAS, KLÁRA: Die Geschichte der Gemäldegalerie Esterházy. In: Von Bildern und anderen Schätzen. Die Sammlungen der Fürsten Esterházy. (Hrsg. Mraz, Gerda, Galavics, Géza) Wien 1999, 101-174. (Esterházy-Studien 2.);
HILLER ISTVÁN: Az ajándékozás Esterházy Miklós nádor politikai gyakorlatában. Aetas (1992/3) 19-27.;
HILLER, ISTVÁN: Palatin Nicolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburger diplomatie 1625 bis 1645. Wien-Köln-Weimar 1992 (Esterházy-Studien 1.);
Horányi Mátyás: Das Esterházysche Feenreich, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959.
KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ: Esterházy Miklós és Nádasdy Pál, az író. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. (Red. Környei Attila, G. Szende Katalin) Budapest 1996, 125-134.;
MELLER SIMON: Az Esterházy képtár története. Budapest 1915;
MOCSÉNYI MIHÁLY: Eszterháza fehéren-feketén. Budapest (1998).
Joseph Haydn und seine Zeit. Austellungskatalog. (Red. Gerda Mraz, Gerald Schlag) Eisenstadt 1982.
Die Fürsten Esterhazy. Magnaten, Diplomaten & Mäzene. Eisenstadt, Schloß Esterhazy, 1995. Ausstellungskatalog. (Red. Pirckler, Perschy H.) Wien 1995;
"Der Natur und Kunst gewidmet." Der Esterházische Landschaftsgarten in Eisenstadt. (Hrsg.: Franz Prost) Wien-Köln-Weimar 2001;